Pánikbetegség kialakulása
A pánikbetegség általában a kamaszkor végén, a korai felnőttkorban alakul ki. Úgy tartják, hogy a nőknél kétszer nagyobb eséllyel alakul ki a pánikbetegség, mint a férfiaknál. A személyiség típustól is nagyban függ, hogy mennyire esélyes a betegség kialakulása. Egy szorongó, visszahúzódó, félénk gyereknél nagyobb valószínűséggel alakul ki felnőttkorban szorongás és pánikzavar. Egyes kutatások azt találták, hogy a szorongó szülők viselkedése vagy a feszültséggel teli otthoni légkör is rányomhatja bélyegét későbbi életünkre. Ha első ági pánikbeteg rokonunk van, az esélyünk is nyolcszoros arra, hogy nekünk
is hasonló pszichés panaszunk alakuljon ki. A nagy stresszel járó életproblémák is hajlamosítanak egyes embereket a depresszióra, szorongásra, pánikbetegségre.
A pánikroham tünetei
A pánikrohamok gyakran akkor jönnek, ha a beteg egyedül van, vagy távol otthonától, ennek ellenére a pánikroham bárhol kifejlődhet. A tünetei hirtelen jelentkeznek és általában 10 perc alatt elérik a csúcsot. A legtöbb roham 20-30 percen belül véget ér és ritkán tart tovább. A pánikroham a következő tüneteket produkálhatja:
o Nehézlégzés, hiperventiláció
o Gyors szívverés, mellkasi fájdalom, izzadás
o Remegés, fulladás érzés
o Hányinger, émelygés, háborgó gyomor
o Szédülés, erőtlenség érzés, üres fej érzés
o Hideg vagy meleg hullámok
o Halálfélelem, megőrüléstől való félelem
o Elidegenedés érzés”
A pánikbetegség tünetei
A pánikbetegség ismétlődő pánikrohamokkal jellemezhető, ahol a viselkedésbeli változások és a szorongások sem elhanyagolhatóak. A beteg általában fél az újabb pánikrohamoktól és ez szintén szorongáshoz vezethet. A pánikbeteg gyakran él át rohamokat, melyek nem köthetőek konkrét és valós félelemhez, de a beteg kerülhet olyan helyeket, melyekhez egy korábbi roham köthető. Ha ezek a tünetek fennállnak, nagy valószínűség szerint pánikbetegség alakult ki.